Itt nyünnyögök a könyv felett. Kiderült ma a záróvizsga időpont, pont jó lesz, ennek örülök is. De pénteken másik vizsga és az agyam képtelen összeszedni magát. Még egy napom lesz rá készülni, de igazság szerint nem is tudom, hogy kell-e erre egyáltalán készülni. Olyan fura vizsga, fura tételekkel és nem az vizsgáztat aki tartotta az órát. Valszín elolvasgatok hozzá néhány dolgot meg átgondolom mit mondanék a tételekhez és a sorsra bízom magam. Jelenleg az elolvasgatás fázis döcög. 300 oldal várna rám. Egy évszázadok óta a hűtőben porosodó dobozossör is a segítségemre sietett, de nem hatékony. Tegnap G spontán elkapott a városban miközben a dolgokat intézkedtem. Itt a spontán a lényeg. Várom, hogy bizonyítsa, hogy abban jó, mert az fontos nekem. Már nagyon ideg, jobb is, hogy csak mértékkel találkozunk, amíg nincs túl rajta. Nagyon remélem, hogy sikerülni fog, nem tudom elképzelni mi lesz ha nem. De olyan nem lesz! 3-ast fog kapni és jöhet a boldogság. Én hamarabb túl leszek, gáz...aztán nem lehet örülni.. Na, majd tartalékolom.
Tömény értelmetlen szenvedésnek érzem ezt az egészet haszon nélkül... segít ez a vizsgámon? szobátporszívózni is hasznosabb lett volna ma szerintem... Még van egy kicsi a napból, amit hasznosíthatok, de nem tudom menni fog-e. Reggel jóga, hátha akkor energikusabban tudom tölteni a napomat.
